|
Névadónkról:
|
1817-1882
Szalontai iskolaéveinek végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon, de mivel pénze kevés volt, ezért 1834-ben Kisújszállásra ment egy évre tanítónak. Megismerkedett a német, és a francia nyelvvel, az újabb költők műveivel. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Vágyai azonban nem tanítói pályára szánták, és 1836 februárjában elhagyta a kollégiumot.
|
Tanárait meglepve, egy debreceni színtársulathoz csatlakozott, majd annak hirtelen távozásával őt is magukkal hívták, így vándorolni kezdett a társulattal, és megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort. Máramarosszigetig jutottak. Ekkor egy éjszaka, álmában halottnak látta édesanyját, ezért hazaindult, gyalog. Amikor hazaért, megtudta, hogy apja megvakult, és két héttel később anyja meghalt ? ennek hatására egy ideig elhallgatott benne a költő. Nagyszalontán jegyzői álláshoz jutott. 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. Arany János 1845-ben kezdte írni az Elveszett Alkotmányt, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, és a pályadíjat el is nyerte. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. A Toldi egyöntetű győzelmet aratatott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg, hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Ezidőtől kezdve folyamatosan írogatott az Életképekbe és a Pesti Divatlapba kisebb költeményeket. 1847-ben készítette el a Toldi estéjét és mellette a Murány ostromát. Petőfivel szoros barátság alakult ki. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1848/?49-ben néhány közéleti helyzetdalt írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket. Világos után egy ideig bujdosni kényszerült, majd 1851-ben házitanító lett Geszten, a Tisza-családnál. |
|
|
1851-től Arany tanárkodott a nagykőrösi református gimnáziumban. 10 évig lelkiismeretes, pontos tanár volt. Balladákat írt, megbízatásokat vállalt: a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett. Mentora, Szilágyi István biztatására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Beszélni nem tudott, csak az írásképet ismerte. Közben betegeskedik, gyomorbántalmai vannak. 1860-ban Pestre költözött, s a Kisfaludy Társaság titkáraként kereste kenyerét. Belső feszültsége versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. 1865-ben leánya, Juliska, méhgyulladást kapott - szervezete legyöngült, majd a tüdőbaj végképp legyőzte, fél évvel azután meg is halt, hogy megszületett kislánya, Széll Piroska (a költő unokája). Szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost, olyannyira, hogy amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: "Nagyon fáj! nem megy!" A családi életében bekövetkezett tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett.
|
Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott, mert egészsége meggyöngült: 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett, de neje gondoskodásának köszönhetően még hivatalos állását is betölthette. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét. Betegsége 1878 áprilisában jelentkezett ismét súlyosabb alakban, és 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben alussza örök álmát. |
|
|
